Tutanhamon

Játékidő: 15-20 perc — Életkor: 7 évtől — Játékosok száma: 2-4 — Tervezés: Kiss Enikő — Grafika, megvalósítás: Csanádi József — Kiadás: 2012. március — Ár: 2400 Ft

A játékot három szinten lehet játszani, az egyes korosztályoknak megfelelő szabályokkal. Mindenki megtalálhatja a számára leginkább megfelelő nehézségi fokozatot. Az első játékmód 7-9, a második 9-14, a harmadik 14-100 éves korosztálynak ajánlott.

Első játékmód: Vegyük ki a pakliból az 5 db veszély (vörös), az 5 db felmentő (kék), a 4 db élet-kártyát, és a dzsóker lapot. A játék ezen a szinten a memóriakártya szabályai szerint játszható. Alapos megkeverés után a 46 db kártyát terítsük ki az asztalra színnel lefelé. A játékhoz egy 50 X 80 cm-es felületre lesz szükség. A játék célja, hogy a Tutanhamon sírjából előkerült tárgyakat bemutató kártyákhoz meg kell találnunk a szóban forgó tárgy ábrázolását. A műtárgyakat bemutató lapok színe zöld, az analógia-kártyáké bőrszínű, az azonos számú lapok alkotnak egy párt. Aki a játékot kezdi 2 lapot fordítson föl. Amennyiben párt talált, fölveheti mind a 2 db lapot, és megint felfordíthat 2 lapot. Ha nem talált párt, akkor adja tovább a laphúzási lehetőséget. A végén az nyer, aki a legtöbb kártyapárt gyűjti össze.

Második játékmód: A paklihoz tegyük hozzá az 5 db veszély, az 5 db felmentő, és a dzsóker lapot. Ez a szint megegyezik az első játékmóddal, de még kibővülnek egyéb szabályokkal. Mindegyik veszélyhez (vörös lap) van egy azt felmentő kártya (kék lap). A túlvilági halásztól emberfejű madár képében tud elmenekülni, a skorpiócsípésből a Hórusz-tábla segítségével gyógyul fel, a keleti horizonton megjelenő Apophiszt macska képében győzi le, a késes ajtóőrző démont varázsszöveg hatástalanítja és a túlvilági ítéleten a szívszkarabeusz segítségével bizonyul igazmondónak.

Ha valamelyik játékos felmentő kártyát húz, a kártyát tartsa meg, később majd még felhasználhatja. Ha veszélykártyát emel fel az egyik játékos, de az 5 db felmentő lap még az asztalon van, akkor nem történik semmi, a veszélykártyát fordítsa vissza, majd a következő játékos húzhat. Ha a játékos birtokában van az általa fölemelt veszélykártyának megfelelő számú felmentő kártyának, akkor fordítsa vissza a veszélykártyát, mert ő ezzel szemben védve van. Ha valaki veszélykártyát húz fel és egy másik játékosnál van a felmentő kártyája, akkor a felmentésért cserébe elkérheti a veszélybe került játékos összegyűjtött kártyapárjainak a felét. A felmentő kártyát birtokló játékos a kártyapárokért cserébe végleg átadja a felmentőlapját. A dzsóker-lapon Bész isten, a gyerekek védőistene, a vidámság és a zene istene látható: aki ezt kihúzza, mindegyik játékostól megkapja az összegyűjtött kártyapárjainak felét. A Dzsóker-lapot egy játék során egyszer lehet használni, használat után kikerül a játékból. A játék végén csak a veszély kártyák maradnak az asztalon. A játék győztese az a játékos lesz aki a legtöbb kártyapárt gyűjti össze.

Harmadik játékmód: Ez a szint megegyezik az első játékmóddal, de újabb szabályokkal bővül ki. Minden játékos húzzon magának 1 db kártyát a 23 db Ízisz istennő alakjával jelzett lapok közül. Az összes többi lapot terítsék ki az első játékmód szabálya szerint! Amennyiben egy játékos megtalálja a kihúzott Ízisz laphoz tartozó Oziriszt, a párját, akkor kap egy életkártyát. Az Ozirisz párját csak akkor fordíthatja fel a játékos, ha az adott körben már talált egy kártyapárt. Az életkártya védelmet ad a továbbiakban minden veszély kártyára, sőt, a dzsóker-lappal szemben is. A mítosz szerint Ízisz megkereste és eltemette Ozirisz testének darabjait ott, ahol megtalálta azokat. Ezért van annyi sírja Ozirisznek Egyiptom-szerte. Ha valamelyik játékos veszély kártyát húz fel, és nincs a birtokában a megfelelő mentőkártya, és nincs életkártyája sem, akkor válaszolnia kell az ókori Egyiptom kultúrájával kapcsolatos kérdések egyikére. A kérdést az a játékos teszi fel, akinek a birtokában van az adott mentőkártya. Ha meg tudja válaszolni a feltett kérdést, akkor nem veszíti el a kártyalapjai felét. A dzsóker lapnak ugyanaz a szerepe, mint a második játékmódban, annyi különbséggel, hogy az a játékos, akinek a kezében van az életkártya, az mentesül a dzsóker-lap hatása alól, azaz nem kell átadnia az összegyűjtött kártyapárjai felét. A játék győztese az a játékos lesz aki a legtöbb kártyapárt gyűjti össze.

A kártyalapok szimbolikája: A képek keretét a Tutanhamon kanopusz ládáját borító baldahin tartóoszlopai alkotják. A kártyalapok tetején szimbólumok láthatók. A karokkal ellátott napkorong Aton isten, a napistennek az a formája, akinek tiszteletét Tutanhamon apja, Ehnaton kizárólagossá tette és Tutanhamon szüntette meg. Ennek ellenére alakja látható Tutanhamon híres trónszékén is. Az Ehnaton nevéhez fűződő korszak elátkozott korszakká vált az egyiptomi történelemben. A hivatalos egyiptomi királylistákból, mint amilyen, pl. az I. Széthi abüdoszi halotti templomában látható királylista is, kihagyták Ehnaton és utódai nevét, köztük Tutanhamon nevét is. A korszaknak ezen uralkodói egyiptomi nézőpontból nem is léteztek, emléküket tudatosan irtották. A sors iróniája, hogy éppen ez a hozzáállás járult hozzá ahhoz, hogy feledésbe merüljön Tutanhamon sírjának helye és fennmaradjon az utókornak. A királyi névgyűrűben Tutanhamon trónneve, a Nebheperuré olvasható, melyet a “Felső és Alsó Egyiptom királya” cím kísér.

Mindegyik kártyacsoportot egy-egy isten és a hozzá tartozó szín szimbolizálja. A veszély kártyákon Széthnek, Ozirisz gyilkosának feje látható a hozzá rendelt vörös színben. A felmentő kártyákon Hórusz sólyomfeje van, kék színben. E két isten az egyiptomi mitológia szerint több éven keresztül harcolt egymással. A kiállítás tárgyait ábrázoló kártyákat Ozirisz, a túlvilág istene jelképezi zöld bőrszínnel. Az analógia-kártyák jelképe Ízisz istennő, Ozirisz felesége. Az ő színe az egyiptomi művészetben a női bőr szokásos színe. A kártya száma segítségével tudják a játékosok a mellékelt leírásban kikeresni a tárgy leírását. A tárgy neve után zárójelben a Tutanhamon sírjában talált tárgy anyagának megjelölése olvasható.

Előszó az “Egy isten fejével lásson” könyvköz:

Az ókori egyiptomi kultúra nagy népszerűségnek örvend a magyar laikus érdeklődök körében. Magyarország jelentős egyiptológiai múlttal és jelennel rendelkezik. Elég csak a jelenleg is zajló Ramesszida kori ásatási programra gondolni, melynek kapcsán több, a Ramszeszek nevével fémjelzett időszakban épült nemesí sír feltárása folyik. De ugyanígy büszkélkedhetünk már lezárult ásatásokkal is, melyek ásatási beszámolója is megjelent és a nyugati egyiptológia elismerését is kivívta. Ilyen Dzsehutimesz szintén Ramesszida kori sírja, illetve a Keleti Sivatagban Bi’r Minayh-nál folytatott ásatás. Az első magyar ásatás Egyiptomban 1908-ban zajlott és azóta kisebb megszakításokkal folyamatos a magyar részvétel az egyiptomi ásatási területeken.

Egyiptom népszerűsége és felkapottsága a jelentős előnyök mellett a hátrányát is jelenti. Számos áltudományos irányzat tulajdonít az ókori egyiptomiaknak olyan misztikus tudást, mely már-már emberfeletti dimenzióba emeli ennek a valaha volt kultúrának nagyon is emberi képviselőit. Az áltudományos vizsgálódások egyik középponti témája a három gízai piramis, melyek számadataival folytatott spekulációkban vélik megtalálni a Hold-Föld távolság adatait, az emberiség jövőbeni sorsára vonatkozó adatokat, az egyiptomiak földön kívüli eredetének bizonyítékait stb. Romantikus elképzelés övezi a Királyok Völgye királysírjait, melyek szándékosan épített csapdáival tévútra vezetik és pusztulásra ítélik a múlt és jelen sírrablóit. A fáraó bosszúja és a múmia átka évszázadokon átívelő témát biztosítanak a hollywoodi filmgyártás számára. A laikus érdeklődőt, aki mintegy a bőség zavarában elvész a lehetőségek között, szakmai irányítás hiányában gyakran tévútra vezetik ezek az elméletek. A számtalan elmélet közül mindenki a neki leginkább tetszőt választhatja ki, figyelmen kívül hagyva a történelmi tényeket. Pedig, mint oly sok más területen, a valóság Egyiptommal kapcsolatban is izgalmasabb a filmvászon világánál. Minden egyes lelet, minden egyes megfejtett felirat közelebb visz bennünket egy több ezer évvel ezelőtt élt néphez, az általa létrehozott és képviselt kultúrához és a múlt megértése által elősegíti saját jelenünk megértését. E minden emlékében nagyszerű kultúra képviselői ugyanúgy éltek, loptak, szerettek és gyűlöltek, mint a mai ember. És éppen ebben rejlik nagyszerűségük: minden emberi gyarlóságuk mellett nyomot hagytak az emberi civilizáció történetében. Fogadjuk hát el emberi mivoltukat és hagyjuk, hogy tanítsanak.

Az eredetileg gyerekeknek szánt kártyajáték és könyv a több éves munka és tesztelés után egy minden korosztály számára élvezhető egységgé állt össze. A könyv mintegy kiegészítő információkkal szolgál a játékhoz, a játék harmadik szintjén szereplő kérdések többségére a választ a könyvben bemutatott témakörökben találják meg a játékosok. A könyv fejezetei egymásra épülnek, a fizikai valóságtól haladnak a szellemi világ felé, míg végül a mindennapi élet bemutatásával emberi közelségbe és dimenzióba hozza ezt a távoli és néha érthetetlen világot. A témakörök a legtöbb Egyiptommal foglalkozó könyvben megtalálhatóak ugyan, de új megközelítési szempontokból vizsgálja az adott témát, kiegészítve az új kutatási eredményekkel. Így pl. nem található meg benne a legtöbb egyiptomi tematikájú könyvben olvasható Ozirisz-mítosz. Helyette egy kevésbé ismert mítoszt talál az érdeklődő. A mumifikálásnál sem a minden könyv által idézett Hérodotosz-beszámoló olvasható, hanem Diodórosz kevésbé ismert tudósítása. Az egyiptomiak gondolkodásmódja, világszemlélete merőben más, mint a miénk. Egy hieroglif szövegnek sokszor nem a lefordítása okoz nehézséget, hanem az értelmezése. Ennek a világlátásnak a bemutatására törekedtem végig a könyvben bemutatva egy olyan gondolkodásmódot, mely valaha valamennyi kultúra sajátja volt.

Kiss Enikő Budapest 2012. március