Atilla vagy Aetius?

Játékidő a játékmódtól függően: 40-120 perc — Életkor: 9 évtől — Játékosok száma: 2-12 — Tervezés, grafika, megvalósítás: Csanádi József — Kiadás: 2007. Augusztus 20. — Ár: 3000 Ft (Jelenleg nincs, de később lesz.)

Az “Atilla vagy Aetius” egy kártya alapú stratégiai társasjáték, amely híres katalauni csatát dolgozza fel. A játékot 2 személy játszhatja, de megegyezéssel akár csapatjátékban is játszható, és így két szövetség küzdhet egymással. A játékhoz nincs szükség előzetesen megszerzett ismeretekre, viszont bemutatja a népvándorlások korát, népeit, harci taktikáit.

A lehetőségeknek megfelelően igyekeztünk történelmileg pontosan bemutatni a népvándorlások korát. Ebből a korból nagyon kevés dokumentum maradt fent, elsősorban a görög Priszkosz rétornak, a 449. évi követség tagjának köszönjük ama nagybecsű útleírást, melynek révén Atilláról és koráról némi képet alkothatunk. Leginkább e dokumentumra támaszkodva írta meg Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című történelmi regényét. A játék tervezésében sokat merítettünk ebből a regényből, így például bizonyos személyeket és a nevek írásmódját (Atilla, Priszkosz, Szangibán, Katalaun stb.)

Történelmi előzmények: Atilla lovasokat küld a világ minden tája felé, hogy szövetségeseit táborába szólítsa. Amikor a seregek indulásra készen állnak, Kászon kürtjével messze búgó hangon indulót fúj. A hun seregek a Tisza-Maros vidékéről Galliába indulnak a vizigótok ellen, de a végcél Róma. Nyugat felé haladva Atilla mellé állnak a germán törzsek is.

A Nyugat-Római Birodalom nagy reménységéhez, Aetiushoz csatlakoznak mindazok a népek, amelyek már ittak a római műveltség poharából. Atilla egyetlen méltó ellenfele Aetius, az “utolsó római”, aki bátorsága mellett jól ismeri a hunok hadi taktikáit. Atilla felállítja seregét. A balszárnyat az osztrogót Valamir vezeti, a középhadat a hunok alkotják, a jobbszárny vezére pedig a gepida Ardarik. Eközben Aetius is felállítja seregét: a balszárnyra a vizigót Teodorikot vezényli, a középhadat az alánok alkotják más segédcsapatokkal együtt, a jobbszárnyra pedig a római légiósokat és lovasokat helyezi.

Vajon Aetius elesik a csatában, vagy legyőzöttként békét kér, és III. Valentinianus császár kénytelen adót fizetni Atillának? Avagy lehet, hogy Atilla, “az Isten ostora” futamodik meg a csatában, holott ő még sohasem vesztett ütközetet? Netalán az is megeshet, hogy a kemény küzdelem ellenére sem sikerül térdre kényszeríteniük egymást? Vajon a turul és a sas összecsapásából ki kerül ki győztesen? Nos, hogy mi lesz a katalauni csata végkimenetele, az a bátorságodon, leleményességeden és a hadiszerencsén múlik!

1. Előkészület a játékhoz: Az alapjátékhoz csak az első 4 pont útmutatásait kell elolvasni, az 5-7. pont szabályai egy összetettebb, kiegészített játékhoz szükségesek. Döntsétek el megegyezéssel vagy sorsolással, hogy ki melyik fővezért személyesíti meg! Sorsolás esetén az egyik játékos húzzon egy kártyalapot a 2 fővezér közül. Aki Atillával játszik, az keverje meg a terepkártyákat, majd véletlenszerűen rakja le az ábra alapján! A 30 db terepkártyát a 3.-ik sortól kezdve vízszintesen, balról jobbra, majd a következőt egészen a 7.-ik sorig. Ha a terep elkészült, akkor mindkét fél tegye fel a táborait és a vezéreit, szintén az ábra alapján. Ezen a hadszíntéren ütközik meg a két hadsereg. Atilla állítsa fel a seregeit a sátorhelyekre merőlegesen, a vezéreknek megfelelő népek szerint, például: Valamir az osztrogótokat vezeti. Aetius is állítsa csatarendbe a seregeit az előbb leírt elv szerint. Atilla és Aetius kártyája bármelyik táborba kerülhet, hisz ők a fővezérek! Először Atilla válasszon tábort, mivel ő kezdi a csatát.

2. A játék célja: Ez a “népek csatája”! Most dől el, vajon a hunok, vagy a rómaiak fogják uralni Európát a szövetségeseikkel. A győzelmet háromféle módon vívhatod ki:
-Az ellenfél 7 vezére közül vegyél le 5-öt!
-Foglald el az egyik ellenséges tábort!
-A csatatér ötödik sorából foglalj el 4-et, és tartsd meg a következő körödig!
Akármelyik győzelmi feltételt sikerül teljesítened, a katalauni csata győztese te leszel!

3. A játék menete: Egy terepen csak egy sereg állomásozhat, kivéve a kiindulópontot, a táborokat. A játék során a terepkártyákon léphetnek a hadtestek. A csatatéren a gyalogosok kettőt, a lovasok hármat léphetnek, előre-hátra vagy jobbra-balra, átlósan nem. JAVÍTÁS: A csatamezőn egy terepről mind a négy irányba léphetsz a seregeddel, csak a saját táborodba vissza nem! A saját hadseregedet átlépheted, az ellenfél seregét viszont nem, azt le kell győznöd. Minden hadtestkártya alján két szám található. A baloldali mutatja a hadtest támadó erejét, míg a jobboldali a védekező erejét. Atilla csapata kezdi a rohamot: miután bármelyik seregével vagy vezér vezette seregével kilépett, átadja Aetiusnak a lépés jogát. Így mind a két játékos a saját körében felváltva mozgathatják a hadtesteket, de mindig csak egy sereget vagy vezér vezette sereget. JAVÍTÁS: A vezérek is önnálló hadtestek, van támadó és védekező értékük csak erősebbek mint egy egyszerű sereg.

4. A csaták menete: Mindenki csak a saját körében kezdeményezhet csatát és csak egyszer. Ha eléri a sereged az ellenfél egyik hadtestét, és neked nagyobb a támadóértéked az ellenfél védekező értékénél, akkor leveheted a seregét, amely ekkor kiesik a játékból. Ha a két pontszám azonos, akkor a 7 csatakártyából húz egyet a támadó, és a hadiszerencse dönti el a csata kimenetelét. Ha egy sereg csatázott, az a következő lépésében, ha újra támadni akar, 1 támadóponttal gyengébben támadhat, mert az előző csatában kifáradt. Ezt úgy jelezd, hogy a köröd végén fordítsd vízszintes irányba a sereged! A visszavonulás csatakártyánál fordítsátok vízszintes irányba mind a két sereget, mert mind a kettő kifáradt! Ha a sereg a következő körödben nem csatázik, akkor visszafordíthatod függőleges irányba, mert már kipihente magát. Egy hadtest háromszor nem támadhat egymás után. A körödben először lépj, majd csatázhatsz, és ha még marad a lépéseidből, akkor azt még lelépheted (de csak ugyanazzal a sereggel)! Az ellenséges tábort csak akkor foglalhatod el, ha azt csak egyetlen hadtest védi, vagy ha nem állomásozik rajta sereg. Ha a Győztél, és újratámadhatsz! csatakártyát a körödben kétszer húzod ki, akkor a másodiknál is újratámadhatsz és léphetsz. Vajon melyik fővezér teljesíti hamarabb a három győzelmi feltétel egyikét?

5. Terepkártyák módosításai: Ha összetettebb játékot szeretnél játszani, akkor a terepviszonyokat is figyelembe veheted. Itt már számít, hogy milyen a sereg fegyverneme. Vannak távolsági fegyverek, amelyek a közelharci összecsapás előtt nyílzáport, vagy hajítódárda záport zúdítanak az ellenfélre. Az ilyen típusú seregeket a támadópontjuknál lévő íj-hajítódárda ikonnal jelezzük. Vannak csak közelharci egységek, amelyeket a támadópontnál lévő kard ikonnal jelzünk. Emlékeztetőül meg lehet nézni a terepmódosításokat a segédkártyán. Amelyik sereg a táborban lévő sereget támadja, az vonjon le támadó értékből egyet, mert a védekező stratégiailag jobb helyzetben van!
– Ingovány: Minden seregtől levon egy lépést, ha áthalad rajta, vagy belép az ingoványba, mert nehéz átgázolni rajta. A lépéslevonást a terepre való belépéskor kell levonni. Az ingoványból való kilépésnél a gyalogos kettőt, a lovas hármat léphet.
– Puszta: A nyílt terepen nagyon jól, gyorsan tudnak a lovasok rohamozni, mind a lovas íjászok, mind a közelharci fegyverrel felszerelt lovasok. Ha a csata pusztán zajlik, akkor a lovasokkal támadó egység kap még 1 támadópontot a saját pontjaihoz. (Például egy szarmata lovas 3-as támadóértéke a pusztán 4-et ér.)
– Bozótos: A gyalogosok jól tudnak taktikázni ezen a terepen, ezért a gyalogosok támadáskor kapnak plusz 1 támadópontot, csakúgy, mint a közelharci fegyverrel felszerelt egységek és a hajítódárdások.
– Erdő: Az erdő nem kedvez a távolsági fegyvereknek, mert a nyílvesszők és a hajítódárdák záporát felfogják a fák, ezért 1 támadóponttal gyengébben támadnak. Ha bármilyen sereg erdőben állomásozik, és például íjászok támadják meg, akkor a támadó értékéből le kell vonni egyet.
– Domb: A dombra támadó közelharci egységeknek támadási hátránya van a dombon védekező sereggel szemben, mert mire a dombra felér, veszít az erőnlétéből. A dombot ostromló közelharci egységek 1 támadóponttal gyengébben támadnak.
– Hegy: Minden seregtől levon egy lépést, mert nehéz a hegyen áthaladni. A támadó egységek veszítenek az erőnlétükből, és az íj lőtávolsága sem éri el a hegyen védekezőket. Tehát a közelharci és a távolsági fegyverek is 1-1 támadóponttal gyengébben támadnak a hegyen védekezőkkel szemben.

Megjegyzések a szabályhoz

Játékszabály 3. pont: Egy germán hadtest lépéslehetőségei a kép bal alsó sarkában. A játék közben minden sereg léphet előre-hátra, jobbra-balra, csak vissza a táborba nem. Játékszabály 4. pont: Csata kezdeményezés a kép bal felső sarkában. A frank lovas lépéskörzetében eléri a hun nehézlovast. A frank támadóereje 3, a hun lovas védekezőereje 2, ezért a frank győzött. Játékszabály 5. pont: Csata terepmódosítással a kép bal oldalán. A vizigót támadása 2 az osztrogót védekezése is 2, ezért a 7 csatakártyából kell húzni. A védekező erdőben van, a támadó ezért 1 ponttal gyengébben támadhat, vagyis ekkor már nem is támadhat. Játékszabály 6. pont:Taktikakártyák csata közben a terep jobb oldalán. A római vezér vezette sereggel kettőt kilép a táborából és erődöt épít, így a védekezőerő (4 + 2) 6 lesz. A szarmata és a gepida átcsoportosít, a szarmata lép előre kettőt, a hun rézüsttel semlegesíti az ingoványt, így a hun könnyűlovassal már használhatja a bekerítést. A két sereg támadóereje 7, de római beveti a püspöki imát, ami visszavonultatná a hunt, de ő meg az Isten kardjával semlegesíti a püspöki imát, ezért végül a hun sereg győz.

6. Taktikakártyák: A gyakorlottabbak kiegészíthetik a játékot egyszeri csatát módosító taktikákkal. Ezek a módosító kártyák figyelmen kívül hagyják az alapjáték szabályait. Mindkét félnek 14-14 db taktikakártyája van, és mindegyiket csak egyszer lehet alkalmazni a játék során. Az adott csatánál szabadon választhatsz a taktikakártyáid közül, amely megváltoztathatja a csata kimenetelét. A támadó a saját körében jelentse be a taktikáját, mire a védekező válaszul szintén használhat taktikakártyát, de ez nem kötelező. A kártyán megtalálható a taktikák pontos módja és véghezvitele. A játékosoknak még a játék előtt érdemes közösen elolvasni a taktikákat, hogy ugyanazt értsék. A taktikakártyák használatára három módot ajánlunk:
– Mind a 14 kártyát használhatod, és játék közben választhatsz közülük.
– A 14 kártyából a játék kezdetekor válassz ki hetet; a csatában azokat játszhatod ki.
– A 14 kártyából véletlenszerűen húzz ki hetet, amelyeket aztán kijátszhatsz a csatában.
(A taktikakártyák mindegyikén más-más kép található, így könnyen fel lehet ismerni, ezért becsukott szemmel húzzátok ki a 7 taktikakártyát!)

7. Egyéb lehetőségek: Lehet választott sorrendben feltenni a hadtesteket, számít a látóhatár is. Itt most csak utalunk rá, bővebben a játékszabályban vannak leírva.