Ne engedj a 48-ból!

Játékidő: 20 perc — Életkor: 10 évtől — Játékosok száma: 2-6 — Tervezés, grafika, megvalósítás: Kemény András — Ár: 1200 Ft

Gyermekkorom meghatározó élménye kötött a Jókai Mór – Bródy Sándor – Rákosi Viktor által szerkesztett könyvhöz, amely az Ezernyolcszáznegyvennyolc – A szabadságharc története képekben címet viselte. Ez a vaskos kötet ritka részletességgel és izgalmasan mutatta be történelmünk egyik legfelemelőbb korszakát. Felgyorsult világunkban ilyen nagy lélegzetű összefoglalót gyermekeink kezébe adni nem merünk, de egy képes kártyajáték megindíthatja képzeletüket, s ha rövid ismertetők alapján meg is tudják, hogy a szép képek miket, kiket, milyen csatákat, eseményeket ábrázolnak, talán érdeklődésük is felkelthetőek e gyönyörű és tiszta esemény iránt.

A kártya fantázia indító illusztrációinak magyarázatául ismertetőt szerettem volna készíteni, s mivel a kártya természetéből fakadóan hátoldalára ilyet nem célszerű tenni, több oldal pedig nem áll rendelkezésre, így maradt megoldásként egy kis könyv, amely önállóan forgatható, és a játék segítését is szolgálja.

Az összeállítás szerkesztése közben ötlött eszembe egy – két gondolat, amelyet e bevezetőben el kell mondanom. Mitől időszerű ez a kis kiadvány és játék, s százhatvan év óta minden hasonló témájú könyv? Mi a titka annak, hogy azóta minden nemzedéket megérint 1848/49 varázsa, minden siheder képzelete száguldani kezd, amikor Kossuth korához érnek a történelemtankönyvben?

ÜSD VÁGD, NEM APÁD!

A cél: (az ismert snapszli játékhoz hasonlóan) bemondásokból és ütésekből a lehető legtöbb, de legalább 148 pont pont megszerzése. A pakli alapos megkeverése után az osztó mindenkinek 3-3 lapot ad, majd egy lapot felüt, ennek a “figurája” lesz az adu. Ezt követően további 2-2 lapot oszt ki, a maradék lapokat pedig lefelé fordítva a felütött lapra helyezi.

Bemondások: Az egy kézbe kerülő azonos figurájú “4” és “8” pontértékű lapok 24 pontot érnek, ugyanez adufigurából 48-at jelent. Ezeket csak akkor lehet bemondani, ha mi hívunk. Ha egy kézben egyszerre két bemondanivaló alakzat van, akkor egy alkalommal csak az egyik mondható be.

Előfordulhat, hogy az egyik játékos 5 kiosztott lapja alapján bemondja: “ÜSD VÁGD, NEM APÁD”. Ekkor arra vállalkozik, hogy úgy ér el 148 pontot, hogy ellenfele egyet sem üt. Ez elérhető a 20-as becsületkártya, az adu 10-es, a “48”-as pár és még egy 10-es lap birtoklásával.

Ütések: Az osztó játékos ellenfele indul. A lapok értéksorrendjük szerint ütnek. Az adu a többi figurát üti. Az aduk egymás közötti ütéseinél a lapon feltüntetett értéksorrend számít. A 20-as mindent üt. Minden ütés után egy-egy lapot veszünk a talonból, elsőnek mindig az, aki az ütést hazavitte. Természetesen a következő ütéshez ő játsza ki az első lapot. Amíg a talonban lap van, a figurára figura adása és a felülütés nem kötelező. Ha a talon elfogyott, kötelező figurára figurát adni és felülütni. Ugyancsak kötelező a talon elfogyása után adut rakni akkor, ha a hívott figurából a kézben nincs lap. Ha ilyenkor a kézben adu sincs, bármilyen lap dobható.

A talon alján levő adut az adu 1-essel ki lehet cserélni. Ezzel lapunk erejét lehet növelni, vagy egy “48”-as bemondás második lapjához jutunk.

Ha valamelyik játékos úgy ítéli meg a lapját, hogy a 148 pontot már kézből is eléri, akkor “takar”, azaz a talon alatti felütött aduval a talont letakarja. Ezzel a talon lefagyott, lapot többet nem lehet húzni, adut nem lehet cserélni.

A pakli összesen 49 lapot tartalmaz, 6 sorozatban 8-8 lapot, és plusz egy “becsületkártyát”. A figura-sorozatokon belüli lapok értékei nem érték ítéletet takarnak. A 4-es és 8-as lapok viszont összefüggéseken alapulnak.: Tábornokok: két aradi vértanú. Császáriak: a szabadságharc vérbefojtói. Események: a két legdrámaibb esemény. Csaták: két vesztes csata. Írók, költők: egy megható barátság. Politikusok: két miniszterelnök. Világos?

PÁR-T ÜTÉS:

A pakli alapos megkeverése után az osztó mindenkinek 5 – 5 lapot ad, a maradék lapokat fejjel lefelé fordítva középre helyezi. A kézben lévő lapok közül olyan párokat kell keresni, amelyek sorozatuktól függetlenül egymással valamilyen történeti, logikai összefüggésben vannak. Egy kártya esetében több párosítási lehetőség kínálkozik, a cél így az, hogy lapunkat minél magasabb pontértékű kártyával tehessük párba, azaz az összesített pontérték minél magasabb legyen. A legmagasabb érték a “becsületkártya”, amely sorozaton kívül van, pontértéke 20, és például a Buda visszafoglalása kártyával párosítva összesen 30 pontot lehet vele elérni.

A kapcsolatok egyrészt a könyv szövegéből kitűnnek, másrészt a szabadságharc ismerete alapján tudhatók. A játékosok felváltva húznak lapot a pakliból, egy húzás után egy párt lehet letenni. Az a játékos nyer, akinek “pár-t ütései” összesítve magasabb pontértékűek. A kézben maradt lapok darabszáma a pontértékből levonásra kerül. Ha valamelyik játékosnak elfogy a lapja, akkor a játéknak vége, pontszámításra kerül sor.

Játszahtó még a reneszánsz kártya “Deo Gratia” játékszabályával is: Ebben az esetben vegyétek ki az: “orosz beavatkozás, olmützi alkotmány, világosi fegyverletétel, és Leiningen lovagiassága” kártyát! Az így kapott kokárdás 3-as, 5-ös 7-es, 8-as, és 10-es helyettesíti a ” koronás-erényes” kártyát.

Végül óvodásoknak: Négyéves kislányomat is bevontuk a játékba. Ő kitalálta a saját szabályát: akkor van nyerésben, ha nála van Petőfi…

X

Pin It on Pinterest

X