Deo Gratia!

Játékidő: 10-15 perc Életkor: 7 évtől — Játékosok száma: 2-4 — Tervezés, megvalósítás: Csanádi József — Grafika: Nagy Katalin, Csanádi József Második kiadás: 2011. Szeptember 29. Mihály napja — Ár: 1700 Ft

A kártyáról: Hunyadi Mátyás 550 éve, 1458-ban foglalta el a nép akaratából a magyar királyi trónt. Ezen jeles évfordulóra emlékezve készítetünk egy reneszánszkori “valódi” magyar kártyát. A kártyánk különlegessége, hogy a kártyalapokat történelmi személyekkel illusztráltuk, Nagy Lajostól Hunyadi Mátyásig. A lapokon szereplő személyek 4 kategóriába sorolhatók: egyházi személyek, hadvezérek, királyok és nemes hölgyek, kivéve a piros ászt, aki az Ország Angyala. A római számos lapokon a 7-esen a nagyvázsonyi Kinizsi vár, a 8-ason visegrádi “oroszlános” kút, a 9-esen, visegrádi “Herkules” kút és a 10-esen a kőszegi “hősök” tornya látható. A koronás kártyákon 7 erény található: igazságosság (justitia), bátorság, erő (fortitudo), okosság, bölcsesség (prudentia), mértékletesség (temperantia), hit (fides), remény (spes), szeretet (caritas).

Történet: Az Úr magához szólította Hunyadi Mátyást, Magyarország királyát. Meghalt Mátyás oda az igazság? Isten kegyelméből (Deo Gratia) új királyt kell választani, aki Magyarországot és a népét vezeti! Ki a legalkalmasabb a trónra? A Magyar Szent Koronára csak az a jelölt méltó, aki országló képességekkel és erényekkel is rendelkezik!

Előkészület: A “Deo Gratia!” játékot 2, 3 vagy 4 személy játszhatja. Az osztó keverje meg jól a 38 kártyalapot, és minden játékosnak osszon 3 lapot! Minden játékos egy király-jelölt, aki a trónra pályázik, ezért lapjait ne mutassák meg egymásnak. Az osztó helyezze a játéktér közepére lefordítva a megmaradt kártya paklit, majd legfelső lapját fordítsa fel, és tegye a pakli mellé! A játékban azonos figurájú párokat kell gyűjteni, pl: 2 hadvezér az egy pár. A koronás kártyáknak és az udvari bolondnak nincsen párja, azt a kézben kell őrizni a játék során, mert a királyválasztás eredményét befolyásolja.

A játék: Az osztótól jobbra lévő játékos kezd. A kezdő játékos a 3 lapjához húzzon egy lapot a lefordított pakliból, vagy egy játékostársától, de a felcsapott lapot is felveheti. Ha a felcsapott lapot választja, akkor tegye le a helyére a pakli legfelső lapját. Ha nincs párja, akkor a laphúzás jogát adja át a jobbra lévő játékosnak. Ha van párja, akkor azt mindenképpen tegye félre, majd húzzon egy új lapot a 3 lehetőség közül. (Lefordított pakli, a felcsapott lap vagy a másik játékostól.) A játékos társunktól csak akkor húzhatunk, ha legalább 3 lapja van. Ha az ” udvari bolond” lesz a felcsapott lap, akkor azt bele kell keverni a pakliba majd új lap kerüljön a helyére. Ha elfogy a pakli, ne legyen újrahúzás a pár esetén! A pakli elfogyása után bármikor a soron következő bejelentheti a “Deo Gratia!” bemondással igényét a trónra. Az lehet a király, akinek a félretett lapjai, és a kézben maradt koronás kártyáin lévő erények száma a legtöbb! Ha például valakinek 7 párja van (14 lap) + 4 erény + 3 erény = 21 pont.

Összetettebb játék: Ha valakinek a Deo Gratia! bemondás után, a kezében van egy király vagy ász lap (nemes hölgyek, Ország Angyala), akkor a bemondó trónigénylőnek az ellenkirályává válik. Ha több ellenkirály is lenne, akkor a menetirányban jobboldali legközelebbi számít. Az ellenkirály az összeszámolás előtt, még húzhat egy lapot a trónigénylőtől, így még változhat a végeredmény. Az összeszámolásnál, akinél az udvari bolond lap marad az lesz a király bolondja. 3 vagy 4 játékos esetén az is megeshet hogy, sem a trónigénylő király, sem az ellenkirály nem lesz király, hanem egy harmadik játékos. Akinek a legtöbb pontja van, és nála van az udvari bolond, akkor vegyen le 3 db lapot a megszerzett párjai közül. Ez a 3 lap nem számít a pontok összesítésnél. Ha legalább 4-gyel több pontja van társainál, akkor ennek ellenére is ő lesz a király.

Milyen fejezetek találhatók a könyvben?

  • Lovagkori társadalom (Kozma Zsolt lovagi hagyományőrző és Csanádi József)

  • Misztériumjátékok (Csík Csaba színművész)

  • A hét szabad művészet (Német Gilda festőművész)

  • A gótika születése (Hegedűs Miklós festőművész)

  • Napkelte – a reneszánsz művészet (Hegedűs Miklós festőművész)

  • Csillagtudomány (Varga Márta csillagász és Csanádi József)

  • Csillagászat Magyarországon (Varga Márta csillagász)

  • Pannónia nem veszítheti el angyal adta koronáját (Varga Tibor jogtörténész)

  • Életrajzok Nagy Lajostól Hunyadi Mátyásig (Ősz Gábor történész, főiskolai adjunktus)

  • Mátyás király hadjáratai és a fekete sereg (Részlet a Nemzeti Múzeum egyik kiállításából)

  • Magyarországi reneszánsz zene (L. Kecskés András hagyományőrző zenész)

  • Az angyalok kilenc kara és az Ország Angyala (Csanádi József a könyv szerkesztője)

Hogyan is jött létre ez a könyv?

Sokszor vagyunk úgy az életben, hogy nem veszünk észre valamit, ami pedig annyira nyilvánvaló. Egyszer az a kérdés merült fel bennem: miért magyar kártya a magyar kártya, ha egyetlenegy magyar történelmi személy sincs a lapokon? A választ még meg sem találtam, de már elhatároztam, hogy a Mátyás évforduló tiszteletére készítek egy reneszánszkori magyar kártyát. Az első vezérelv az volt, hogy kivételesen egészalakos képek legyenek, és ne tükörszerű “félemberek”. A második szempont az volt, hogy az ókori és középkori négy sarkalatos erény (igazságosság, bátorság, mértékletesség és a bölcsesség) jelképezze a “négy szín”. Így alakult át a piros a vörös oroszlánná, a zöld egy igazi szőlőlevéllé, a tök országalmává és a makk kódexé.

Amikor nagy vívódások közepette kiválasztottam a 16 kártyán szereplő személyt, akkor gondoltam arra, hogy jó volna életük főbb eseményeit is leírni a kártyák mellé. Olvastam közeli barátaim írásaiban olyan művészi megközelítési módokat, amelyek új megvilágításban mutatják be a reneszánsz kort. Másik inspirációm a koronázás és a Szent Korona-tan a lovagkori, reneszánszkori jogi-állami rendszer témája volt. Arra gondoltam, kibővítem az életrajzokat ezekkel az izgalmas és hiánypótló témakörökkel. Így született egy kis füzetecske, amely később könyvvé bővült olyan témákkal, amelyek a mai köztudatból szinte teljesen hiányoznak.

Ebben a könyvben valóban több szempontból vizsgálják meg a középkort. Hogyan látja a középkori szellemi életet egy jogtörténész, egy csillagász, egy zenész, egy festőművész, egy színész, és a könyv szerkesztője? Különböző kiindulópontokból, tapasztalatokból vizsgálják a lovagkort és a reneszánsz kort. Az egyes írások mégis összecsengenek, és egy egészet alkotnak. Amire az egyik írás csak utal, mert nem főtémája, azt a másik bővebben kifejti. A történelmi folyamatokat és a kultúrát, a korabeli világkép szemszögéből írják le, ezáltal új összefüggések is láthatóvá válnak. A kártyákon szereplő történelmi személyek életrajzát versek is kiegészítik. A versek megmutatják, hogy hogyan látták költőink Szent Hedviget, Szilágyi Erzsébetet, Hunyadi Jánost, és Mátyás királyunkat.

Egy ilyen típusú könyv szerkesztése egyúttal kísérlet is, mert több szerző egy közös misszió érdekében összefogva hoz létre egy ilyen művet. Nemcsak az a nagyszerű, hogy a kultúra elfeledett gyöngyszemeit hozták felszínre a szerzők, hanem az is, hogy az emberi találkozások által mindannyian gazdagodtunk. Akkor érezném sikeresnek ezt a kiadványt, ha az olvasót történelmi kutatásokra inspirálná. Nagyon hálás vagyok mindazoknak, akik szívükkel és kutatásaikkal segítették “A lovagkortól a reneszánszig” című könyv létrejöttét.

Köszönettel: Csanádi József

X

Pin It on Pinterest

X