¤ FŐOLDAL ¤ BLOG ¤ CHAT ¤ ÁRAINK ¤ KAPCSOLAT ¤

Ki lesz a katalauni csata győztese? Atilla vagy Aetius?

Játékidő a játékmódtól függően: 40 - 120 perc ¤ Életkor: 9 évtől ¤ Játékosok száma: 2 - 12 ¤ Tervezés, grafika, megvalósítás: Csanádi József ¤ Kiadás: 2007. Augusztus 20. zene

Ár: 2700 Ft MEGRENDELÉS Hozzászólás a játékhoz

Az "Atilla vagy Aetius" egy kártya alapú stratégiai társasjáték, amely híres katalauni csatát dolgozza fel. A játékot 2 személy játszhatja, de megegyezéssel akár csapatjátékban is játszható, és így két szövetség küzdhet egymással. A játékhoz nincs szükség előzetesen megszerzett ismeretekre, viszont bemutatja a népvándorlások korát, népeit, harci taktikáit.

A lehetőségeknek megfelelően igyekeztünk történelmileg pontosan bemutatni a népvándorlások korát. Ebből a korból nagyon kevés dokumentum maradt fent, elsősorban a görög Priszkosz rétornak, a 449. évi követség tagjának köszönjük ama nagybecsű útleírást, melynek révén Atilláról és koráról némi képet alkothatunk. Leginkább e dokumentumra támaszkodva írta meg Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című történelmi regényét. A játék tervezésében sokat merítettünk ebből a regényből, így például bizonyos személyeket és a nevek írásmódját (Atilla, Priszkosz, Szangibán, Katalaun stb.)

Történelmi előzmények: Atilla lovasokat küld a világ minden tája felé, hogy szövetségeseit táborába szólítsa. Amikor a seregek indulásra készen állnak, Kászon kürtjével messze búgó hangon indulót fúj. A hun seregek a Tisza-Maros vidékéről Galliába indulnak a vizigótok ellen, de a végcél Róma. Nyugat felé haladva Atilla mellé állnak a germán törzsek is.

A Nyugat-Római Birodalom nagy reménységéhez, Aetiushoz csatlakoznak mindazok a népek, amelyek már ittak a római műveltség poharából. Atilla egyetlen méltó ellenfele Aetius, az "utolsó római", aki bátorsága mellett jól ismeri a hunok hadi taktikáit. Atilla felállítja seregét. A balszárnyat az osztrogót Valamir vezeti, a középhadat a hunok alkotják, a jobbszárny vezére pedig a gepida Ardarik. Eközben Aetius is felállítja seregét: a balszárnyra a vizigót Teodorikot vezényli, a középhadat az alánok alkotják más segédcsapatokkal együtt, a jobbszárnyra pedig a római légiósokat és lovasokat helyezi.

Vajon Aetius elesik a csatában, vagy legyőzöttként békét kér, és III. Valentinianus császár kénytelen adót fizetni Atillának? Avagy lehet, hogy Atilla, "az Isten ostora" futamodik meg a csatában, holott ő még sohasem vesztett ütközetet? Netalán az is megeshet, hogy a kemény küzdelem ellenére sem sikerül térdre kényszeríteniük egymást? Vajon a turul és a sas összecsapásából ki kerül ki győztesen? Nos, hogy mi lesz a katalauni csata végkimenetele, az a bátorságodon, leleményességeden és a hadiszerencsén múlik!

1. Előkészület a játékhoz: Az alapjátékhoz csak az első 4 pont útmutatásait kell elolvasni, az 5-7. pont szabályai egy összetettebb, kiegészített játékhoz szükségesek. Döntsétek el megegyezéssel vagy sorsolással, hogy ki melyik fővezért személyesíti meg! Sorsolás esetén az egyik játékos húzzon egy kártyalapot a 2 fővezér közül. Aki Atillával játszik, az keverje meg a terepkártyákat, majd véletlenszerűen rakja le az ábra alapján! A 30 db terepkártyát a 3.-ik sortól kezdve vízszintesen, balról jobbra, majd a következőt egészen a 7.-ik sorig. Ha a terep elkészült, akkor mindkét fél tegye fel a táborait és a vezéreit, szintén az ábra alapján. Ezen a hadszíntéren ütközik meg a két hadsereg. Atilla állítsa fel a seregeit a sátorhelyekre merőlegesen, a vezéreknek megfelelő népek szerint, például: Valamir az osztrogótokat vezeti. Aetius is állítsa csatarendbe a seregeit az előbb leírt elv szerint. Atilla és Aetius kártyája bármelyik táborba kerülhet, hisz ők a fővezérek! Először Atilla válasszon tábort, mivel ő kezdi a csatát.

2. A játék célja: Ez a "népek csatája"! Most dől el, vajon a hunok, vagy a rómaiak fogják uralni Európát a szövetségeseikkel. A győzelmet háromféle módon vívhatod ki:
-Az ellenfél 7 vezére közül vegyél le 5-öt!
-Foglald el az egyik ellenséges tábort!
-A csatatér ötödik sorából foglalj el 4-et, és tartsd meg a következő körödig!
Akármelyik győzelmi feltételt sikerül teljesítened, a katalauni csata győztese te leszel!

3. A játék menete: Egy terepen csak egy sereg állomásozhat, kivéve a kiindulópontot, a táborokat. A játék során a terepkártyákon léphetnek a hadtestek. A csatatéren a gyalogosok kettőt, a lovasok hármat léphetnek, előre-hátra vagy jobbra-balra, átlósan nem. JAVÍTÁS: A csatamezőn egy terepről mind a négy irányba léphetsz a seregeddel, csak a saját táborodba vissza nem! A saját hadseregedet átlépheted, az ellenfél seregét viszont nem, azt le kell győznöd. Minden hadtestkártya alján két szám található. A baloldali mutatja a hadtest támadó erejét, míg a jobboldali a védekező erejét. Atilla csapata kezdi a rohamot: miután bármelyik seregével vagy vezér vezette seregével kilépett, átadja Aetiusnak a lépés jogát. Így mind a két játékos a saját körében felváltva mozgathatják a hadtesteket, de mindig csak egy sereget vagy vezér vezette sereget. JAVÍTÁS: A vezérek is önnálló hadtestek, van támadó és védekező értékük csak erősebbek mint egy egyszerű sereg.

4. A csaták menete: Mindenki csak a saját körében kezdeményezhet csatát és csak egyszer. Ha eléri a sereged az ellenfél egyik hadtestét, és neked nagyobb a támadóértéked az ellenfél védekező értékénél, akkor leveheted a seregét, amely ekkor kiesik a játékból. Ha a két pontszám azonos, akkor a 7 csatakártyából húz egyet a támadó, és a hadiszerencse dönti el a csata kimenetelét. Ha egy sereg csatázott, az a következő lépésében, ha újra támadni akar, 1 támadóponttal gyengébben támadhat, mert az előző csatában kifáradt. Ezt úgy jelezd, hogy a köröd végén fordítsd vízszintes irányba a sereged! A visszavonulás csatakártyánál fordítsátok vízszintes irányba mind a két sereget, mert mind a kettő kifáradt! Ha a sereg a következő körödben nem csatázik, akkor visszafordíthatod függőleges irányba, mert már kipihente magát. Egy hadtest háromszor nem támadhat egymás után. A körödben először lépj, majd csatázhatsz, és ha még marad a lépéseidből, akkor azt még lelépheted (de csak ugyanazzal a sereggel)! Az ellenséges tábort csak akkor foglalhatod el, ha azt csak egyetlen hadtest védi, vagy ha nem állomásozik rajta sereg. Ha a Győztél, és újratámadhatsz! csatakártyát a körödben kétszer húzod ki, akkor a másodiknál is újratámadhatsz és léphetsz. Vajon melyik fővezér teljesíti hamarabb a három győzelmi feltétel egyikét?

5. Terepkártyák módosításai: Ha összetettebb játékot szeretnél játszani, akkor a terepviszonyokat is figyelembe veheted. Itt már számít, hogy milyen a sereg fegyverneme. Vannak távolsági fegyverek, amelyek a közelharci összecsapás előtt nyílzáport, vagy hajítódárda záport zúdítanak az ellenfélre. Az ilyen típusú seregeket a támadópontjuknál lévő íj-hajítódárda ikonnal jelezzük. Vannak csak közelharci egységek, amelyeket a támadópontnál lévő kard ikonnal jelzünk. Emlékeztetőül meg lehet nézni a terepmódosításokat a segédkártyán. Amelyik sereg a táborban lévő sereget támadja, az vonjon le támadó értékből egyet, mert a védekező stratégiailag jobb helyzetben van!
-Ingovány: Minden seregtől levon egy lépést, ha áthalad rajta, vagy belép az ingoványba, mert nehéz átgázolni rajta. A lépéslevonást a terepre való belépéskor kell levonni. Az ingoványból való kilépésnél a gyalogos kettőt, a lovas hármat léphet.
- Puszta: A nyílt terepen nagyon jól, gyorsan tudnak a lovasok rohamozni, mind a lovas íjászok, mind a közelharci fegyverrel felszerelt lovasok. Ha a csata pusztán zajlik, akkor a lovasokkal támadó egység kap még 1 támadópontot a saját pontjaihoz. (Például egy szarmata lovas 3-as támadóértéke a pusztán 4-et ér.)
- Bozótos: A gyalogosok jól tudnak taktikázni ezen a terepen, ezért a gyalogosok támadáskor kapnak plusz 1 támadópontot, csakúgy, mint a közelharci fegyverrel felszerelt egységek és a hajítódárdások.
- Erdő: Az erdő nem kedvez a távolsági fegyvereknek, mert a nyílvesszők és a hajítódárdák záporát felfogják a fák, ezért 1 támadóponttal gyengébben támadnak. Ha bármilyen sereg erdőben állomásozik, és például íjászok támadják meg, akkor a támadó értékéből le kell vonni egyet.
- Domb: A dombra támadó közelharci egységeknek támadási hátránya van a dombon védekező sereggel szemben, mert mire a dombra felér, veszít az erőnlétéből. A dombot ostromló közelharci egységek 1 támadóponttal gyengébben támadnak.
- Hegy: Minden seregtől levon egy lépést, mert nehéz a hegyen áthaladni. A támadó egységek veszítenek az erőnlétükből, és az íj lőtávolsága sem éri el a hegyen védekezőket. Tehát a közelharci és a távolsági fegyverek is 1-1 támadóponttal gyengébben támadnak a hegyen védekezőkkel szemben.

6. Taktikakártyák: A gyakorlottabbak kiegészíthetik a játékot egyszeri csatát módosító taktikákkal. Ezek a módosító kártyák figyelmen kívül hagyják az alapjáték szabályait. Mindkét félnek 14-14 db taktikakártyája van, és mindegyiket csak egyszer lehet alkalmazni a játék során. Az adott csatánál szabadon választhatsz a taktikakártyáid közül, amely megváltoztathatja a csata kimenetelét. A támadó a saját körében jelentse be a taktikáját, mire a védekező válaszul szintén használhat taktikakártyát, de ez nem kötelező. A kártyán megtalálható a taktikák pontos módja és véghezvitele. A játékosoknak még a játék előtt érdemes közösen elolvasni a taktikákat, hogy ugyanazt értsék. A taktikakártyák használatára három módot ajánlunk:
- Mind a 14 kártyát használhatod, és játék közben választhatsz közülük.
- A 14 kártyából a játék kezdetekor válassz ki hetet; a csatában azokat játszhatod ki.
- A 14 kártyából véletlenszerűen húzz ki hetet, amelyeket aztán kijátszhatsz a csatában.
(A taktikakártyák mindegyikén más-más kép található, így könnyen fel lehet ismerni, ezért becsukott szemmel húzzátok ki a 7 taktikakártyát!)

Néhány taktika bemutatása:

Rómaiak

1. Erődítmény: Egy stratégiailag fontos helyen erődítményt építhetsz cölöpfallal, őrtoronnyal védve. Az erődépítés után a terepmódosító már nem érvényes. Aki az erődöt ostromolja, az vonjon le kettőt a támadó pontjából. Ha az erődöt védő sereget legyőzik, akkor az erőd is végleg megsemmisül.
2. Testudo: Ha a római gyalogosaidra Avitust kivéve, dárda vagy nyílzáport zúdítanak, akkor védekezésül fejük fölé emelik pajzsaikat és teknősbéka alakzatba rendeződnek. Ezt a légiós sereget dárdával vagy íjjal, csak 1 támadóponttal gyengébben támadhatják. Tedd a kártyát a seregedre!
3. Püspöki ima: Orleans püspöke egy hun lovas-íjász támadás közben imát mond. Az Ég meghallgatva a könyörgést, esőt zúdít a hun íjászokra, akiknek íjai így elázottan harcképtelenné válnak. A hun sereg győzelem nélkül lépjen egyet vissza a táborai irányába!
4. Thorismund: Ha egy ütközetben Teodorik király elesik, akkor a fia veszi át a vizigótok vezetését. Thorismund nem olyan tapasztalt harcos, mint az apja, de bátor, és a népe hűségesen követi őt. Tedd fel Thorismundot a vizigót táborba, és még ebben a körben léphetsz vele!
5. Bozóttűz: A lovasoknak nem kedvez a bozótos terep, mert a rohamnál állandóan akadályba ütköznek, és felbomlik a hadrend. Fölégeted a bozótost, mire az végleg nyílt tereppé, pusztává válik. Cseréld ki a terepkártyát ezzel, majd csatázhatsz rajta!
6. Harci kedv: Ha legalább 2 támadóponttal győzöl, nagyobb lesz sereged harci kedve, ezért ezzel a hadtesttel újra támadhatsz! A gyalogossal kettőt, lovassal hármat léphetsz, úgy hogy a támadóereje is megmarad. Vezérekre ez a taktika nem vonatkozik, mert a harci kedvük eleve kimagasló!
7. Nyílvetőgép: Atilla serege már a táboraid előtt sorakozik, azaz tőled az első vagy a második sorban. Annak érdekében, hogy az ellentámadásod sikeres legyen, bármelyik sereged támogatására nyílvetőgépet vethetsz be. Így seregeddel 2 támadóponttal erősebben támadhatsz a betolakodókra!

Hunok

1. Hun rézüst: Az egyik sereged nehéz terepen, ingoványon vagy hegyen, vonul át, és sok energiát veszít. A hun rézüstökben gyorsan összefőzik a szárított, őrölt húst a szárított tésztával. Amint az ételt megeszik, új erőre kapnak, így seregeddel még egy területnyit léphetsz!
2. Színlelt menekülés: Megtámadják a hun lovas íjászaidat, melyek menekülést színlelve, hátrafelé nyílzáport zúdítanak az üldözőikre. A megtámadott hun sereged elléphet a csata színteréről egy szomszédos terepre. Ha a támadópontod nagyobb, akkor a csatatéren maradt üldöző sereget legyőzted!
3. Táltos jóslás: Ha egy csatánál a seregek erői azonosak, akkor megkérdezheted a táltost, hogy érdemes-e támadni. Iddár táltos feláldoz egy fehér lovat, ezáltal megtudja a csata végkimenetelét. Húzz a 7 csatakártyából, de ha a jóslat eredménye nem hoz sikert, léphetsz mást!
4. Táltos áldás: Csatázó sereged kifáradt. A következő támadásnál már csak 1 támadóponttal gyengébben támadhatna tovább, de Káma táltos meggyógyítja és megáldja sereged, amely visszanyeri erejét. Sőt, az ellenség harcvonala mögé is kerülhet úgy, hogy átlépi annak seregét.
5. Isten kardja: Atilla, a hunok királya felmutatja seregének az Isten kardját, ezzel jelezve, hogy őt még sohasem győzték le. Katonái ettől felbátorodnak, és akármelyik taktikával szemben győznek! Ezzel a kártyával az ellenfél bármelyik kijátszott taktikakártyáját semlegesítheted.
6. Lószelídítés: Egy gyalogos sereged kószáló vadlovakat vesz észre. A hun lovas néptől megtanulták, hogy hogyan bánjanak az állatokkal. Megszelídítik a lovakat, és innentől kezdve lovon harcolnak. Ez a sereged ezzel a kártyával együtt, mivel lovassá vált, ezentúl hármat léphet!
7. Utánpótlás: Egy hun gyalogos sereg érkezik, amely eddig egy stratégiailag fontos helyet védett. Most a csatatérre hívja Atilla, mert meg kell védenie egy üres tábort. Ha valamelyik táborodból már minden hadtest csatába indult, akkor utánpótlásként bevonulhat ez az új sereg.

7. Egyéb lehetőségek: Lehet választott sorrendben feltenni a hadtesteket, számít a látóhatár is. Itt most csak utalunk rá, bővebben a játékszabályban vannak leírva.

A hun szövetség vezérei:

1. Atilla, "az Isten ostora": Mundzuk fia, gyermektúszként tizenkét évesen Honorius császár udvarába kerül, ahol megismeri a hanyatló Római Birodalmat és társadalma gyöngéit. Mundzuk nagybátyja, Ruga halála után (433) a hunok fölötti uralom Atillára és bátyjára, Budára (Bléda) száll. A margusi békekötésben (435) Theodosius, a kelet-római császár ígéretet tesz, hogy nem köt szövetséget a hunok ellenségeivel, és a hunoknak teljes kereskedelemi jogot biztosít a vásárvárosokban. Buda halála után Atilla a germán törzseket is hatalma alá vonja. Theodosius halála után Atilla tüstént felszólítja annak utódját, hogy a szerződés szerint járó adót ő is fizesse. Az új császár, Martián, egy régi erélyes illír katona azonban Apollonius követe által azt feleli, hogy aranya barátai, ellenségei számára pedig fegyvere van. Atilla fapalotájában fenséges étkeket szolgálnak fel ezüst tálakon, de ő nem eszik mást, csak sültet, egyszerű, fa tálcáról. Minden másban hasonlóan mértékletes; fakupából iszik, míg vendégei arany és ezüst serlegből. Ruházata is egyszerű, csupán a tisztaságot igényli.
2. Edekon: A szkírek királya, Atilla legmegbízhatóbb vezére, nem véletlenül nevezi ki őt testőrparancsnokának. 449-ben Konstantinápolyba megy követként, ahol a kelet-római császár, II. Theodosius fel akarja őt bérelni Atilla meggyilkolására, sikertelenül.
3. Ellák: Atilla fiai (Ellák, Denghizik, Emnedzar, Uzindur, Gheims, Ernák és Csaba) közül a legidősebb, Ellák arra hivatott, hogy fenntartsa atyja birodalmát. A szarmatáknak nincs külön vezérük, mert már régóta hun vezetés alatt állnak, ezért seregeiket most Ellák vezeti.
4. Onegesius: Görög származású hun nagyvezér, akinek görög és latin nyelvtudása miatt fontos szerepe van a diplomáciai tárgyalásoknál. Már 440-441-ben Buda hadait vezeti a Kelet-Római Császárság ellen. Onegesius híres mondása: "Szívesebben maradok Atilla oldalán szolgaként, mint előkelő befolyásos ember a rómaiaknál...".
5. Valamir: Balambér hun király kettészakítja a nagy és erős gót népet, melynek fele Galliába menekül - ők a vizigótok. Az osztrogótok gyűlölik a nyugatra menekült vízigótokat, mert gyávának tartják őket. Valamir, az osztrogótok királya 447-ben tűnik fel, s ettől kezdve részt vesz Atilla keleti és nyugati hadjárataiban.
6. Ardarik: A 440-es évektől a gepidák királya, nevének jelentése "Földek királya". Talán még Buda megbízásából került népe élére, ahol igen sikeresnek bizonyult; "esze és hűsége" miatt a hun fejedelmi tanács tagja lett.
7. Guntár: Atilla szövetségeseként sok germán törzs is csatlakozik a hadjárathoz: kvád, sváb, frank, burgund, makromann, szkír, rúgiai, herul, türingiai, alemann stb. Mivel a források egyetlen vezért sem említenek név szerint, ezért az "Atilla Isten kardja" című rockoperából már ismert Guntárt választottuk a germán hadtestek vezérének.

A római szövetség vezérei:

1. Flavius Aetius, "az utolsó római": 390 körül született Szilisztriában, gyerekkorában 408 táján néhány évig cseretúszként élt Alarik gót királynál, illetve Udin hun király udvarában. Ekkor ismerkedik meg a hunok szokásaival, harcmodorával. 425-től a Nyugat-Római Birodalom seregeinek főparancsnoka (magister militum). Hatalma és tekintélye olyannyira megnövekszik, hogy még III. Valentinianus császár anyja, Placidia is fél tőle. 432-ban Aetius személyesen utazik a hun Rugához, hogy katonai segítséget kérjen tőle, ahogyan tette azt már régebben is. Ez alkalommal a segítség ára Pannonia Prima volt, melyet Aetius átenged a hunoknak. 434-től patrícius és konzul, s fővezérként húsz évig intézi erős kézzel a birodalom sorsát. Aetius minden erejével igyekszik megvédeni a császárságot, a Nyugat-Római Birodalmat állandóan fenyegető népektől. Több hadjáratot is indít a germán népek (frankok és burgundok) ellen. Atilla Galliába indított hadjárata miatt azonban kénytelen szövetséget kötni és jogokat adni korábbi germán ellenfeleinek.
2. Mecilius Avitus: Galliában született, nemesi családban. 421-ben követként Honoriusnál jár, majd Teodorik vizigót király udvarában él. III. Valentinianus kinevezi Galliában a provincia főparancsnokának (praefectus praetori). Az ékesszóló Avitus közvetítésével jön létre Theodorik és Aetius szövetsége, Atilla seregeinek megállítására.
3. Tonantius Ferreolus: Nimes-ben született 420-ban, és ott is él birtokain. Orleans püspöke, Ányos elindul délre, hogy tárgyaljon Tonantiusszal, a galliai lovasság parancsnokával. Arról értesíti őt, hogy Orleans meddig tarthatja még magát egy hun ostrommal szemben. Tonantius ekkor kezdi toborozni seregét Aetius oldalán.
4. Meroveusz: 411 körül született, 448-tól száli-frank király. A frank törzsnek két nagy csoportja van, a száli ág ("sós") és a ripuári ág ("folyami"). A száli frankok Aetiushoz csatlakoztak, a ripuáriak nagy része viszont Atillához, mivel közülük sokan a Római Birodalmon kívül éltek.
5. Szangibán: Az alánok királya, aki ajándékot kap Atillától, hogy csatlakozzon hozzá, de mivel Aetius hamarabb ér Szangibánhoz, ezért kénytelen vele lépni szövetségre. Aetius az árulástól tartva az alánokat a rómaiak és a vizigótok közé helyezi el a csatasorban.
6. Teodorik: 418-től a vizigótok királya, aki 439-ben legyőzi Litorius római hadvezért. A vizigótok gyűlölték az osztrogótokat, mert azok nem tartottak velük nyugatra, hanem behódoltak a hunoknak. 451-ben Aetius szövetségeseként Teodorik személyesen vezeti a vizigótokat két idősebb fiával, Thorismunddal és az ifjabb Teodorikkal Gallia megvédésére.
7. Gondibó: 437-ben a hun-római szövetség szétzúzza a Burgund Királyságot. 443-ig a hunok felszámolják a Worms körüli burgund törzsi államot, miközben azok királya, Gundahar elesik. A fennmaradó burgund terület királya Gondibó lesz. III. Valentinianus császár szövetséget ajánl Gondibónak, amit az uralkodó el is fogad, hiszen külön-külön nem tudnák megállítani a hunokat.

A turul és a sas összecsapásából ki kerül ki győztesen?

ATILLA vagy AETIUS? : 2700 Ft

MEGRENDELÉS