| |
Charta
Bellica
Játékidő: 10
- 15 perc ¤ Életkor: 8
évtől ¤ Játékosok száma: 2
- 4 ¤
Grafika: Somogyi Márton
¤ Tervezés,
megvalósítás:
Somogyi Márton,
Csanádi József Kiadás:
2009 október 23.
Ár:
1600 Ft MEGRENDELÉS
A Charta Bellica
(latinul Hadi Kártya) egy különleges 56 lapos kártya, amelyben
a színjelek a magyar, osztrák, török és lengyel nemzetek címerei.
A kártya lapjain a XVI.század második felének udvari tisztségei,
katonák, polgárok jelennek meg. Az ábrázolásokhoz korabeli
metszetek, rajzok, festmények szolgáltak alapul. A lapok 1-tol
10-ig római számokkal vannak jelezve, ezek felett van a pap,
az uralkodónő, az uralkodó, és az egyes nemzetek fovárosainak
látképe. A kártyával a mellékelt két
új játékon kívül bármely hagyományos játék
is játszható, lapjait meg lehet feleltetni a francia sorozatjelű
kártyáknak. Ekkor az 1-es lapok a jokerek. A Charta Bellica
egyik különlegessége, hogy angol és német
nyelvű játékszabályt
is tartalmaz.
¤
Somogyi
Márton festőművész,
restaurátor honlapja ¤
Charta
Bellica
Előkészület:
A Charta Bellica játékhoz 4 játékos szükséges. Válogassátok
szét a 4 nemzet kártyáit, így mindenkinek 14 lapja lesz. Vegyétek
ki a 4 fővárost (ász), és lefordított lappal tegyétek az asztalra,
majd mindenki válasszon 1 lapot, így mindenki megtudja, hogy
ki melyik nemzetet képviseli. Az egyik játékos a négy lap
közül vegye ki a saját fővárosát a másik 3 fővárost meg tegye
vissza az asztalra, és húzzon mégegyszer! A kihúzott nemzet
lesz a szövetségese, míg a másik kettő az ellenfele. Keverjétek
meg a 14 lapot, és hetet számoljatok le belőle, amit tegyetek
le az asztalra a másik hetet, pedig tartsátok a kezetekben!
A lapok értékei növekvő sorrendben: Számozott lapok I-től
X-ig, Pap, Uralkodónő, Uralkodó, és Főváros. A nemesi lapok
harci pontértéke: pap 11, az uralkodónő 12, az uralkodó 13,
a főváros pedig 14.
Egyszerű
játékmód: Az a
játékos, aki a 3 nemzetből szövetségest választott, (pl. lengyel)
kezdi a csatát, fedje fel az asztalon lévő 7 lapjából a legfelsőt!
Ekkor a vele közvetlenül szemben álló (pl. osztrák) ellenfele
is fedje fel a legfelső lapját. Most látják meg, hogy kinek
milyen erős a serege, és mind a ketten segítségül hívják a
szövetségesüket. (A jelen példában: lengyel-magyar szövetség
és osztrák-török szövetség.) A szövetséges a kezében lévő
7 lapból a társa felcsapott kártya mellé tegyen egy olyan
lapot (felmentő sereg), amellyel kettejük lapjainak összértéke
nagyobb lehet ellenfeleik két lapjának összértékénél. Az ellenfelek
egy időben tegyék le a felmentő seregeket. Amelyik szövetség
lapjainak összértéke (harci pont értéke) nagyobb, az viszi
el mind a 4 kártyát. Ha a két harci pont érték egyenlő, akkor
a két szövetséges vonja vissza felmentő seregét, majd húzzanak
egymástól lapot, és az lesz a döntő felmentő sereg! A következő
körben a másik két szövetséges (pl. a magyar és a török) fedje
fel az asztalon lévő kártyáinak legfelső lapját, és erre jöhetnek
a felmentő seregek (pl. a lengyelnek a magyar, a töröknek
az osztrák). A játék akkor ér véget, amikor az összes lap
elfogy. Ekkor mindkét szövetség adja össze a begyűjtött lapok
értékét. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy a szemben álló
felek kiteszik azokat a lapjaikat, amelyek kölcsönösen azonos
értékűek, és csak a maradék lapok értékét adják össze. Az
a szövetség győz, amelyiknek magasabb az összegyűjtött pontértéke.
Összetett
játékmód: Ebben bizonyos lappároknak külön
harci pont értéke is van.
- Egy 2-es lap szövetségese lapjának harci pont értékét megduplázza.
- Ha két szövetséges lap összértéke 13, az
minden más számértéknél erősebb (pl. 9 +
4 erősebb, mint 10+ pap).
- Egy számpár viszont (pl. 2 db 4-es) nemcsak
minden számozott lapot üt, hanem a 13-ast
vagy egy főváros+10-est is.
- Ha mindkét szövetségnél pár van, akkor az erősebb pár győz.
- Ha két különböző nemesi lap van együtt, akkor az nemes
társ, ami azt jelenti, hogy a két lap összértékéhez
még 3 pontot kell adni (pl. uralkodó és pap: 13+11+3=27).
- A legerősebb lapok,
a "szent" pap pár, amely értékéhez
még 11 pontot kell adni (11+11+11=33).
- Ha valamelyik nemesi lap (pl. a főváros) egy bolonddal alkot
szövetséget, akkor az erősebb minden olyan nemes társnál,
amelyben főváros szerepel. Vagyis a bolond-társ
üti a nemes társakat és a nemes párokat,
amennyiben a boldondnak ugyanaz a társa, mint a nemesnek a
társa. A két bolond együtt az számpárnak számít.
- A 13-as ütés nem érvényes a nemes párokra
és a nemes társakra.
A számértéket üti
a 13, a 13-at a szám pár, a szám párt a nemes társ, a nemes
társakat üti a nemes pár, a nemes párt és a nemes társakat
üti a bolond társ. A bolond társat üti a számérték (ha nagyobb
az értéke), a 13, a számpár, és azok a nemes
társak és nemes párok, amelyekből nincs a bolond mellett.
Bellum
(Latinul háború)
Előkészület:
Játszhatják ketten, hárman vagy négyen. Minden játékos egyetlen
nemzet lapjait kapja, tehát minden játékosnál azonos erősségű
lapok vannak. Cél: minél erősebb lapokat elütni a többiektől.
Játékmód:
Minden játékos megfog egy lapot, és hátoldalával felfelé,
előre nyújtja. Egyszerre fordítják fel lapjaikat. Mindíg a
legnagyobb értékű lap viszi a többit. Ha több azonos értékű
lap van, akkor az érintettek húznak egymástól egyet-egyet
(segédcsapatokat vetnek be). A kört az viszi, akitől a legerősebb
lapot húzták. Aki nem érdekelt a további küzdelemben (mert
alacsony értékű lapja volt), az tetszése szerint dob be egy
lapot. Az ütéseket a végén meg kell számolni.
Akinek a lapja eggyel
kisebb értékű, mint abban a körben a legerősebb (pl. 9-ese
van, ellenfelének meg 10-ese), de van lovas lap a kezében,
az segíthet magán a lovasságával: ha a 9-esére ráteszi egy
lovasát, az ellenféltől húzhat egy lapot, amellyel megküzdhet
a lovasa. Ha annál erősebb lapot húz, akkor elveszíti a 9-est
meg a lovast is, de ha gyengébbet, akkor a 10-es és a húzott
lap is az övé. Ha lovast húz, akkor mindketten visszaveszik
a lovasukat, és húznak egymástól 1-1 lapot. (A küzdelemben
nem érintettek ilyenkor bedobnak bármilyen lapot, de ha többen
vannak egy ponttal lemaradva a legerősebb laptól, akkor nem
lehet -és az utolsó előtti körben sem lehet -lovast bevetni).
A bolond lap üti
az uralkodót és az uralkodónőt, és ha a bolond üt, akkor nem
lehet lovassal támadni, kettőnél több játékos esetén pedig
a bolondot csak főváros lappal lehet ütni. Ha elfogytak a
lapok, akkor az ütéseket össze kell számolni, és az nyer,
akinek a legtöbb pontja van.
Néhány
fontos adat a kártya keletkezéséről:
A
Charta Bellica előképe XV.
századból fennmaradt udvari kártya, ún. Hofamterspiel, melyet
a Kunshistorisches múzeumban őriznek Bécsben. Ebben a kártyában
is a négy színnek négy címer felel meg: magyar, német, cseh
és francia. A kártyában szereplo nemzetek nyilvánvalóan a
korabeli diplomáciai és stratégiai viszonyok alapján kerültek
kiválasztásra. A saját kártyám készítésénél is így választottam
meg a szereplő nemzeteket a XVI. századi viszonyoknak megfelelően.
A XV.
századi kártyában nincsenek ászok és bubik, a jokereknek pedig
- mint a korai kártyákban általában - az 1-es lapok felelnek
meg. A Charta Bellica-ba azért, hogy francia kártyaként lehessen
vele játszani, ász lapokat is festettem. A két kártya közötti
rokonságot azzal tettem még nyilvánvalóvá, hogy némelyik lapfigurák
mozdulata azonos, csak a viseletüket igazítottam a XVI. századhoz.
Miért
ez a négy nemzet szerepel a kártyában? A
XVI. század a magyar történelemben a török elleni harcról
szól. Ebben a harcban a magyar korona legfőbb támogatója (de
sokszor gáncsolója is) a német birodalom. Ausztriát és Magyarországot
ekkor a közös uralkodó személye is összeköti. A lengyel nemzet
szerepeltetése mellett az szól, hogy ebben a térségben velük
a magyaroknak mindig is jó viszonya volt, melyet Báthory István
lengyel király személye jól fémjelez.
A
címerekről:
A magyar címera XVI. században már létezett és a kártyában
látható címerkeretek is jellemzőek erre a korra. A német lapokon
a németrómai birodalom címere látható. A lengyel címer szintén
használatban volt a Jagelló Anna királynét ábrázoló festményen
látható formában. A törököknek ekkoriban nem volt címerük,
ezért találnom kellett a XVI. századból valami olyan nemzeti
jelképet ami betölti ezt a szerepet. Három dolog közül választhattam:
Ali kétélű szablyája, Szultáni tugra, vagy a végül felhasznált
holdsarló csillaggal. A csillag ágainak száma akkoriban lehetett
hat, hét vagy nyolc ágú. Elvi okokból döntöttem egy 1686-os
metszet zászlóábrázolása alapján a hétágú mellett.
A
lapokon szerereplő alakok rendje:
A pap, főváros, király, királynő minden nemzetnél megvan.
A X-es lap szereplőihez próbáltam azonos politikai súllyal
rendelkező tisztségeket találni (két nádor, választófejedelem,
nagyvezér). A IX-es lapokra Katonai rangok kerültek (hetman,
főkapitány, ezredes, beglerbég). A VIII-as lapokra is igyekeztem
hasonló tekintélyeket találni (országbíró, pohárnok, hadbíró,
hadivállalkozó). A VII-es lapokon lovaskatonák szerepelnek.
Az V-ös lapokon lövészek vannak, a IV-es lapokon zenészek.
A III-as és II-es lapokra polgári foglalkozások kerültek,
az I-esekre pedig bolondok (és egy koldus).
Az ezen
a honlapon megrendelt játékot, (KAPCSOLAT)
kedvezményesen lehet megvásárolni az Új
Mani-fest kiadónál
az Astoriánál. (Károly körút 3/A 4. emelet)
Charta
Bellica:
1600
Ft
|
|
