¤ FŐOLDAL ¤ FÓRUM ¤ CHAT ¤ ÁRAINK ¤ KAPCSOLAT ¤
 

 

Mi történt a XI. században?

1000. (Vitéz) Boleszláv, lengyel fejedelem megalapítja a Gnieznói érsekséget.
1000. December 25. István, magyar fejedelem királlyá koronázása, és a Magyar Királyság megalapítása.
1002. I. (Szent) István, magyar király kiállítja a pannonhalmi apátság alapítólevelét.
1003. (Vitéz) Boleszláv, lengyel fejedelem megszállja a Csehországhoz tartozó Morvaföldet. Kitör a háború Csehország és Szilézia birtoklásáért, II. Henrik, Német-Római császár és Vitéz Boleszláv között.
1013. Sven, dán király az angolokat legyőzi, majd elfoglalja Londont.
1014. II. (Bolgárölő) Baszileiosz, bizánci császár seregei, egy döntő csatában, elsöprő csapást mér a bolgár Sámuel cár seregeire.
1015. A magyarok bekapcsolódnak a bolgárellenes harcokba, a Bizánci Császárt támogatva.
1016. Sven, dán király fia Nagy Knut, dán király Anglia királyává is megkoronáztatja magát.
1018. A Bizánci Császárság végképp uralma alá rendeli a Bolgár Cárságot, a balkán addigi jelentős államát.
1018. (Vitéz) Boleszláv, lengyel fejedelem és II. Henrik, Német-Római császár békét köt az 1003 óta folyó háború befejezéséért.
1019. A jeruzsálemi zarándokút megnyitása után, I. (Szent) István új királyi székhelyet létesít Székesfehérvárott, és elkezdi építtetni az ország akkori legnagyobb épületét a Székesfehérvári Királyi Bazilikát.
1019. (Bölcs) Jaroszláv, kijevi nagyfejedelem kiadja az első írásos orosz törvénygyűjteményt, a "Russzkaja Pravdát".
1025. (Vitéz) Boleszláv, lengyel fejedelem, uralkodásának utolsó évében királlyá koronáztatja magát.
1030. I. (Szent) István megalapítja a Csanádi püspökséget, melynek vezetését Gellért püspökre bízza.
1030. II. Konrád felépítteti a speyeri katedrálist, Európa legnagyobb román stílusú templomát, a német-római császárok és királyok temetkezési helyét.
1031. I. (Szent) István, magyar király felszentelteti az elkészült Székesfehérvári Királyi Bazilikát, majd ide temetteti elhunyt fiát, (Szent) Imre herceget. I. (Szent) István a magyar Szent Koronát és Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlja.
1031. Az Ibér- félszigeten a Córdobai Kalifátus a belső hatalmi harcok miatt felbomlik.
1032. Velencében az Orseolo-dózsék elűzése után, a dózsét korlátozó nagytanácsot hoznak létre.
1033. III. Rudolf, Burgundia királya elhunyt 1032-ben, ezért II. Konrád Német-Római császár az örökösödés jogán megszerzi a Burgundiai trónt. Az első uralkodó a Száli-házból, a frankföldi II. Konrád, aki így három ország felett uralkodik: a Német Királyságon, Burgundián és Itálián.
1037. I. Ferdinánd, Kasztília első királya legyőzi sógorát III. Bermudo, leóni uralkodót, és saját fennhatósága alatt egyesíti a két országot.
1040. Dobroszláv fejedelem egyesíti a szerb törzseket, így uralma alatt megalakul a Szerb Fejedelemség.
1043. (Bölcs) Jaroszláv, kijevi nagyfejedelem hajóhadat indít Konstantinápoly ellen, de vereséget szenved a bizánci császártól.
1046. Dél-Itáliát meghódítják a normannok Robert de Guiscard vezetésével.
1046. Gellért püspök Budára igyekezett I. András királyhoz, amikor a pogánylázadás miatt fellázadt tömeg a róla elnevezett hegyről a Dunába vetette.
1052. A Pisai Városfejedelemség serege kiűzi az arabokat Szardínia szigetéről.
1054. A konstantinápolyi pátriárka és a pápa egymás kiátkozása miatt, bekövetkezik a nagy egyházszakadás, a "szkizma" a görög és a római egyház között.
1055. I. András, magyar király francia papok behívásával, megalapítja a tihanyi bencés apátságot.
1060. II. Sancho, Kasztília királya lovaggá üti Rodrigó Díaz de Vivort, akit később "El Cidnek" neveznek, majd zászlóvivőjének teszi meg, és a seregei fő parancsnokává nevezi ki.
1060. Az 1035-től uralkodó normandiai herceg, a későbbi I. (Hódító) Vilmos elfoglalja Maint, majd bejelenti igényét az angol trónra.
1062. Júszuf ibn Tásfin megalapítja az Almoravida-dinasztiát, és birodalma fővárosának Marrakest teszi meg.
1066. I. (Hódító) Vilmos Normandiából átkel a La Manche csatornán, és a hastingsi csatában legyőzi a (Hitvalló) Edward király által vezetett angol sereget.
1068. A Kijevi Nagyfejedelemség területeire betörnek a kunok.
1071. Alp Arszlán vezetésével a szeldzsuk török seregek, megsemmisítő csapást mér a bizánciakra, az örményországi Mainzikertnél. A csata során elfogatja IV. Romanosz Diogenészt, a bizánci császárt.
1071. Velencében felszentelik a Szent Márk Székesegyházat.
1075. Lateránban a böjti zsinaton VII. Gergely pápa megtiltja, hogy világi személy gyakorolja az invesztitúrát, a püspökök és érsekek kinevezését.
1076. IV. Henrik, német király a wormsi zsinaton visszavonja a pápától az invesztitúra jogát, és ezért VII. Gergely kiközösíti őt az Egyházból.
1077. VII. Gergely pápa egy engedelmesebb uralkodó választására indul Augsburgba, amikor IV. Henrik utoléri őt Canossa városánál. A pápa végül feloldozza a hidegben 3 napig étlen, mezítláb esedező királyt a kiközösítés alól. A "Canossa-járással" azonban még nem ért véget az invesztitúra-harc!
1077. I. (Szent) László kerül a magyar trónra, szigorú törvényeivel helyreállította a belső rendet.
1081. Az itáliai normannok megtámadják a Bizánci Császárságot, akit a Velencei hadiflotta segít szövetségesként.
1083. Augusztus 20.-án I. (Szent) László magyar király szenté avattatja I. Istvánt, majd később Imre herceget, és Imre herceg tanítóját, Gellért püspököt is.
1085. A Magyar Királyságot a keleti országrésznél megtámadják a besenyők, majd I. (Szent) László visszaveri őket.
1085. Az Ibér- félsziget visszahódításának első nagy sikere Toledo visszafoglalása. VI. (Merész) Alfonz király, aki 1077 óta a "Hispánia Császára" címet is viseli, León-Kasztíliai Királyság fővárosává teszi meg Toledót.
1086. I. (Hódító) Vilmos rendeletére elkészítik a Domesday Book-ot, a "Végítélet Könyvét " mely Anglia 34 grófságának föld-, népesség- és adóösszeírását tartalmazza.
1086. Júszuf ibn Tásfin átkel Andalúziába, majd egyesíti a részfejedelemségeket, hogy megállítsa a León-Kasztíliai Királyság seregeinek előrenyomulását.
1086. IV. Henrik, német király hűbéresének a cseh Vratiszláv fejedelemnek királyi méltóságot adományoz. A Cseh Királyság így bizonyos fokú önállóságot kap.
1090. A bizánci Konstantinápolyt megtámadják a besenyők. Alexiosz Komnénosz a kunok segítségével legyőzi őket. Így a déli besenyő területeket a kunok veszik birtokukba.
1091. I. (Szent) László magyar király a trónviszályos Horvátországba (Croatia) bevonul, majd elfoglalja. A Horvát Királyság élére öccsét, Álmos herceget teszi meg, és ezzel perszonáluniót hoz létre.
1091. Befejeződik az 1060-tól tartó háború az arabok és az itáliai normannok között. Normann kézre kerül Dél-Itálián felül Szicília és Málta is.
1091-92. Alexiosz Komnénosz bizánci császár biztatására a kunok betörnek a Magyar Királyságba, de I. (Szent) László visszaveri a támadókat.
1093. Szent Anzelm a "Skolasztika atyja" vonakodva, de elfogadja a Canterburyi érseki címet. Szent Anzelm híressé vált felfogása, a "hiszek, hogy értsek" indítja el skolasztikát.
1094. A León-Kasztíliai Királyságból kiválva megalakul a Portugál Grófság.
1094. Kétévi ostrom után El Cid elfoglalja Valenciát, amely így Kasztília fennhatósága alá kerül.
1095- ig: A Szeldzsuk Török Szultánság a Bizánci Császárság keleti katonai közigazgatási területeit (thémáit) Opszikiont, Thrakésziont, és Karabisziont elfoglalja.

1095-től kezdődik a játék, innentől kezdve átírhatjátok a történelmet! Vajon melyik uralkodó építi fel Európa leggazdagabb, és legműveltebb birodalmát?

 

  
Írjáktok meg a játékokkal kapcsolatos élményeiteket, vagy a felmerülő kérdéseiteket!